-aA+ 

Elmosta az eső a magyar reményeket?

Az idén ugyan elmaradtak a tavaszi fagyok, sőt az aszály is elkerülte a vidéket, ennek ellenére a mezőgazdaság teljesítménye 2008-ban sem éri el a 2004-es rekordot - derült ki a Napi Online legújabb a témában végzett körkérdéséből. A szakemberek, akik tavaly hiába várták az esőt most abban reménykednek, hogy idén nem fog örökké esni. Május elején a 4Cast londoni elemző cég meglepetést kiváltó elemzést tett közzé a magyar gazdaság várható növekedésével kapcsolatban. A cég magyarországi szakértője a mezőgazdasági minisztérium - utólag túlzóan optimistának tűnő - agrárhozam-előrejelzését alapul véve úgy nyilatkozott, hogy 2008-ban a GDP-növekedés meghaladhatja a 3 százalékot, sőt, a várható rendkívül jó termés akár 4 százalék feletti növekedést is eredményezhet. A 4cast prognózisa szerint ugyanis Magyarországon már tavaly sem csupán a költségvetési kiigazítás okozta az igen lanyha növekedést: az okok között voltak a tavaly tavaszi fagyok és a nyári aszály, amelyek hozzávetőleg 20 százalékkal csökkentették a mezőgazdasági hozamokat éves összevetésben.

Visszafogott előrejelzések

Ambrus Gábor, a 4Cast közgazdász-elemzője a nyár közepén a korábbinál jóval óvatosabban fogalmazott: az általa 2008-ra prognosztizált 3 évi százalékos növekedést lefelé mutató kockázatok terhelik, és bár a második vagy a harmadik negyedéves GDP-adat akár éves összehasonlításban 3 százaléknál nagyobb mértékű növekedésről is tanúskodhat - hála a mezőgazdaság jó teljesítményének -, az év végére minden bizonnyal ennél kedvezőtlenebb eredményt kapunk majd.

Az OTP Banknál 2008. májusban még azt prognosztizálták, hogy 1,1 százalékponttal - akár 3 százalék fölé - emelheti a GDP volumenindexet, amennyiben beválnak a szakértők becslései és a 2004. évi rekordtermelés közelében alakul a mezőgazdasági termelés. Az időjárási faktor miatt azonban - mondták el most - a mezőgazdasági ágazat kibocsátása, így hozzáadott értéke is rendkívüli változékony. Kérdéses tartják, hogy az árak különböző változását ellensúlyozza-e a termésmennyiség módosulása.

Az erős forint is betesz az mezőgazdaságnak

Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonaszövetség főtitkára arról is beszámolt, hogy miért tűnik illuzórikusnak egy az agrárium által 3 százalék fölé hajtott gazdasági növekedésben bízni. A szövetség szerint ugyanis hiába tűnik tarthatónak a korábban várt 5,3-5,5 millió tonnányi búzatermés, az esőzések miatt a még betakarításra váró kalászosok minősége a vártnál rosszabb lehet. Az őszi árpa betakarítása már befejeződött, ám az őszi búzának még több mint 30 százaléka, a tavaszi árpának pedig több mint fele még a földeken van. A folyamatos esőzések megnehezítik az aratást, egyúttal rontják a nedvességnek kitett termények minőségét is.

A Gabonaszövetségnél kérdésünkre elmondták: a július 14-ig betakarított búza minősége jó, ám az ennél sokkal alacsonyabb áron értékesíthető takarmánybúza aránya a tavalyinál sokkal nagyobb lesz az idén. A hazai kereslet kielégítésére mindössze 3 millió tonna kalászos gabonára van szükség, az efölött keletkező többletet minden bizonnyal a készletek bővítésére fordítják az idén, hiszen már az indulóárak is túl magasnak számítanak nemzetközi viszonylatban az euróval és a dollárral szemben rendkívüli mértékben felértékelődött forint miatt.


Világszinten 50 millió tonnával több búza termett az idén, mint tavaly - tájékoztatott Pótsa Zsófia, hozzátéve, hogy a tengerkijárattal rendelkező fekete-tengeri országok, mint Ukrajna, Oroszország és Románia Magyarországnál előnyösebb helyzetben vannak a feleslegük értékesítésénél, hiszen az üzemanyag-árak emelkedésével a gabona transzportja jelentősen megdobja az árakat, amelyek hazánkban az erős forint miatt eleve magasabban indulnak, mint tavaly.

A Budapest Bank agrárszakértője, Szabó János szerint a búza mintegy 60 százalékát arathatták le az esős idő előtt. A rendelkezésre álló gépek korlátozott száma miatt a termelők ugyanis előre vették a repcét, aminél a kedvezőtlen időjárás jóval nagyobb károkat okozhatott volna. A később aratott búza már csak takarmánynak megfelelő minőségű, ami viszont felértékeli a magtárban levő készleteket. Szabó szerint ezeknél így tíz százalékot meghaladó lehet az áremelkedés. A takarmány ára persze ezzel párhuzamosan zuhan majd.

Esik? Attól függ, honnan nézzük

Amennyiben a hétvégén eláll az eső, akkor például kukoricából, napraforgóból, vagy akár almából is rekordtermés lehet. Persze ez nem marad hatástalan az árakra sem. Mindennek következményeként Szabó szerint az agráriumtól származó várt 1,5 százalékos GDP többlet egy százalékra mérséklődhet.

Magyar György, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára szerint a tavalyi év negatív hatásaihoz mérten nagyobb lesz a mezőgazdaság pozitív hatása a gazdaság növekedésében, Tavaly 0,5 százalékponttal húzta le az agrárium a GDP-növekedését, az idén a MOSZ szerint 0,7-08 százalékponttal megdobhatja azt. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy bár a kalászos növények számára kedvezőtlen az aratáskor lehulló csapadék, a kapás növények számára a mostani esőzések nagyon is jót tesznek.

Az Európai Unióban sikernövénynek számító, a bioüzemanyag-gyártása során felhasznált repce termésátlaga nagyobb lett a vártnál, és a napraforgótól, valamint a kukoricától is a korábbi várakozáson felüli terményátlagot remélnek - mondta Magyar. Amennyiben a kapás növények beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, úgy a betakarításukat követően a kalászosok minőségromlásából eredő - becslése szerint 0,1 százalékpontos - kiesés ellensúlyozása mellett akár többletnövekedést is okozhatnak. Korai lenne azonban a túlzott öröm, hiszen ahogy a mostani aratási szezont is részben elmosta az eső, úgy a napraforgó és a kukorica betakarítását is megnehezíthetik a csapadékos időjárás. A MOSZ titkára szerint az augusztus közepén nyilvánosságra kerülő újabb adatok alapján már biztosabbat lehet mondani.

A GKI közgazdásza, Petz Raymund szerint három éves csökkenés után a 2008-ra várható 15 százalékos termelésnövekedés sem lesz elegendő ahhoz, hogy a 2004-ben elért rekord termésátlagot újra elő tudja idézni. A tavalyi évben a mezőgazdaság hozzájárulása a gazdasági növekedéshez 4,2-4,3 százalékos volt, az idei termelésnövekedés hatására ez akár 4,6 százalékra is emelkedhet. Ezzel párhuzamosan az iparban 4,5 százalékos, a nem közösségi szolgáltatások terén 3 százalékos növekedést, míg az építőiparban stagnálást vár.

A gazdaságkutató intézet továbbra is tarthatónak ítéli az idei gazdasági növekedésre vonatkozó 3 százalékos előrejelzését, ebből 0,8 százalékpontos részesedést ítél a mezőgazdaságnak.

Szabó Márton, a Kopint-Tárki szakembere a Napi Online kérdésére közölte: az intézet nem változtat korábbi gazdasági növekedésre előrejelzésén. A GKI-hez hasonlóan a Kopintnál is 10-15 százalékos termelésnövekedésre számítanak a mezőgazdaságban, ám összességében úgy ítélik meg, az agrárium mindössze 0,6-0,7 százalékponttal növeli majd a GDP volumenét.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökének tájékoztatása szerint a szövetség szerdán fejezi be legújabb, országos felmérését. Ennek fényében a szövetség akár pontosíthatja is a korábbi 2008-as gabonatermésre vonatkozó 5,2 millió tonnás becslését, ám az adatok összesítése előtt az elnök mindössze annyit mondott, nem lát okot arra, hogy előrejelzésüket felülbírálják.