Információ.

Forrás::

http://www.agrarhire...

Olcsóbbá teheti az élelmezést a tudomány

A géntechnológiailag módosított termények évről évre nagyobb volument képviselnek a nemzetközi kereskedelemben, és egyre nagyobb részesedéssel bírnak a világ takarmány- és élelmiszerláncában. A gm-növények vetésterülete 1996-2007 között 1,7 millió hektárról 114 millióra, a globális termőterületben képviselt arányuk pedig 8 százalékra nőtt.
 

A főbb takarmányexportőr országok meglehetősen gyorsan zöld utat adnak az újabb gm-növényfajták bevezetésének a köztermesztésbe, az Európai Unió engedélyeztetési gyakorlata politikai és emocionális okok miatt lényegesen lassúbb. Amíg az Egyesült Államok 15 hónap alatt lefolytat egy ilyen eljárást, addig a közösségben akár három évig is elhúzódik a procedúra. Ez mára oda vezetett, hogy számos gm-növény termelése, forgalmazása, felhasználása a világ több országában engedélyezett, miközben az EU-ban tilos.

A nem engedélyezett gm-szervezetekkel szembeni zéró tolerancia komoly hatással van - és lehet a jövőben is - az EU szójabab- és kukorica-, illetve ezek származékos termékei (szójadara, kukoricaglutén-takarmány, DDGS) behozatalára. Az exportőrök és importőrök ugyanis képtelenek garantálni a 0,0 százalék határértéket a tiltott gm-összetevőkre. A közösségben felhasznált fehérjetakarmányok 60 százaléka harmadik országokból származik. Az EU elsősorban a világpiacot uraló Dél- és Észak-Amerikától vásárol fehérjetakarmányokat, ahol már számottevő arányban termelnek génmódosított szójababot, kukoricát és repcét. Nem csoda, hogy az EU-ban előállított takarmánykeverékek több mint 90 százalékában találhatók gm-összetevők.

A visszaszoruló "hagyományos" szójabab termelésének, kezelésének és szállításának többletköltsége természetesen az árában is érvényesül. A gm-fajták termőterületének növekedésével az árkülönbség ugrásszerűen megnőtt: a nem génmódosított szójadaráért tonnánként 60-80 dollárral többet kellett fizetni. Bár a szójadarának Európában nincs igazi alternatívája a takarmányozásban, ekkora felárat az unió állattartói már alig hajlandók megfizetni, ezért a kereslet visszaesésével lehet számolni.

A fehérjetakarmányok behozatala mellett - különösen rossz termésű években - az EU jelentős mennyiségű kukorica importjára szorul. A kukorica nemzetközi kereskedelmében az Egyesült Államok, Argentína és Brazília együttes részesedése megközelíti a 90 százalékot. Az EU már több mint tíz éve nem vásárol kukoricát az USA-tól, a kiesést elsősorban Argentínából pótolta. Mostanában azonban már az innen érkező áruval is adódtak problémák, a szállítmányok az EU-ban 2008. március végéig tiltott GA21 kukoricát tartalmaztak. Az EU igényeit így főként Brazília elégítette ki, tonnánként közel 50 euró prémiumot felszámítva, ott ugyanis ekkor még nem engedélyezték egyetlen gm-kukoricafajta termesztését sem, azóta viszont a helyzet megváltozott.

A kukorica és származékai többé-kevésbé kiválthatók más takarmány-alapanyagokkal, csakhogy ezek drágábbak, ezért az EU kukoricabehozatalának visszaesése több tagállamban tovább gyengítheti az állattartás egyébként sem erős versenyképességét. A jövőben a mezőgazdasági nyersanyagok iránti kereslet további növekedésével lehet számolni az élelmezést, a takarmányozást és a bioenergia-előállítást illetően egyaránt. A mezőgazdasági termelés továbbra is a most hasznosított földterületen fog összpontosulni, ezért a legfőbb cél a termelékenység növelése lesz, ami viszont elkerülhetetlenül még inkább előtérbe helyezi a biotechnológia alkalmazását. A világ mind több országában fognak génmódosított növényeket termelni és forgalmazni, függetlenül attól, hogy az EU milyen gyorsan, illetve egyáltalán engedélyezi azt vagy sem.

Nyilvánvaló, hogy az EU képtelen csökkenteni függőségét az importált mezőgazdasági nyersanyagoktól. A közösségnek tehát két lehetősége van: vagy elfogadja, hogy élelmiszer-kibocsátása visszaesik és behozatala nő (különösen húsfélékből), vagy a nemzetközi piaci folyamatokhoz igazodva - természetesen szigorú kockázatbecslés érvényesítése mellett - nem késlelteti a gm-növények termelésének és forgalmazásának engedélyezését.
Vissza a hírekhez