A romániai zöldség és gyümölcs export-import helyzete
A 2007-es Európai Uniós csatlakozás és a hipermarket láncok megjelenése átrendezte a román zöldség- gyümölcs piacot. Ezen kívül a fogyasztói szokások megváltozása is negatívan hatott a belföldi termelőkre.
A termelők nem igazán hozták létre azokat az Európai Unió által megkövetelt szövetkezési formákat (TÉSZEK), amelyek nélkül a hipermarketek által uralt piacon nehezen maradnak versenyképesek , továbbá az export piacon sem tudnak megjelenni. A problémát a statisztikai adatok világosan jelzik, hiszen amíg 2006-ban 35 millió Euró értékben exportáltak zöldséget és az import 75 millió Eurónyi volt, 2007-ben már a 44 millió Eurós export mellett 164 ( !) millió volt az import zöldségekből.
A gyümölcságazatban hasonló negatív tendencia figyelhető meg, 2006-ban az export 39 millió Euró volt, az import értéke 164 millió Euró, 2007-ben már 40 milliós export mellett 266 millió Eurónyi gyümölcsöt importált az ország.
Országok szerinti lebontásban az alábbiak szerint lehet bemutatni a zöldség-gyümölcs export ill. import alakulását:
A 2007-es Európai Uniós csatlakozás és a hipermarket láncok megjelenése átrendezte a román zöldség- gyümölcs piacot. Ezen kívül a fogyasztói szokások megváltozása is negatívan hatott a belföldi termelőkre.
A termelők nem igazán hozták létre azokat az Európai Unió által megkövetelt szövetkezési formákat (TÉSZEK), amelyek nélkül a hipermarketek által uralt piacon nehezen maradnak versenyképesek , továbbá az export piacon sem tudnak megjelenni. A problémát a statisztikai adatok világosan jelzik, hiszen amíg 2006-ban 35 millió Euró értékben exportáltak zöldséget és az import 75 millió Eurónyi volt, 2007-ben már a 44 millió Eurós export mellett 164 ( !) millió volt az import zöldségekből.
A gyümölcságazatban hasonló negatív tendencia figyelhető meg, 2006-ban az export 39 millió Euró volt, az import értéke 164 millió Euró, 2007-ben már 40 milliós export mellett 266 millió Eurónyi gyümölcsöt importált az ország.
A táblázatból világosan kiderül, hogy amíg az import számottevő és ugrásszerűen növekedő, addig az export minimális. Vannak országok, akikkel az import-export aránya teljesen deficites. Ez a táblázat csak a nagyobb Európai Uniós Országokba irányuló kereskedelmet mutatja be, ezen kívül jelentős az EU-n kívüli országokkal történő külkereskedelem . A zöldség- gyümölcs termelők azon kívül, hogy nem versenyképesek a piacon, a termékeiket viszont-kereskedőknek adják el, ami által jelentős haszontól esnek el, a haszon nagy része a kereskedőnél keletkezik. A fogyasztói szokások megváltozása ugyancsak befolyásolta a termelők helyzetét. A hipermarketekben a déligyümölcsök kínálata és eladása óriási, amíg a hazai termesztésű, jó minőségű alma nem igazán kelendő. A privatizáció után a feldolgozó ipar is leépülőben van, többszörös tulajdonváltások nehezítik a termelést, ez sem hat kedvezően a belföldi piacra .
Forrás: dr. Szabó József Andor
Vissza a hírekhez
