-aA+ 

A magyar élelmiszer szárnyalása

A magyar élelmiszerek egyre népszerűbbek Romániában, így aki ebben az iparágban tevékenykedik, annak érdemes kitekintenie egy kicsit határainkon túlra is.
Románia a magyar élelmiszerek második legnagyobb fogadójává vált tavaly, mivel a saját agráriuma egy kicsit gyengélkedik A húszmilliós piaccal és óriási vásárlóerővel rendelkező ország kereskedői például a szeged-kiskundorozsmai nagybani piac primőrjeinek a 30-40 százalékát veszik meg, és viszik el 400-450 kilométerre, akár Nagyszebenig vagy Craiováig.
Az Unióhoz 2007-ben csatlakozott Romániában a versenyképtelen mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó vállalatok egy része csődbe ment, így a fejlett nyugati exportőrök - köztük hazánk kereskedői is - betörtek a román piacra. Így történhetett meg az is, hogy a Romániába irányuló magyar élelmiszerexport hat év alatt a négyszeresére nőtt. Emellett 2008-ban Románia volt a hazai élelmiszerpiac második legfontosabb exportpiaca: csak ide 812 millió euró értékben szállítottunk. Ez a szám az idén az egymilliárd eurót is elérheti, mivel a szomszédos ország belső piaca kétszer akkora, mint hazánké. Igaz, a romániai lakossági jövedelmek nem érik el a magyar színvonalát, de az élelmiszerek drágábbak, mint nálunk.
Mivel a román mezőgazdaság jelenleg nem képes kielégíteni sem a kereskedelem, sem a feldolgozóipar igényeit, így egyre erőteljesebb lehet a külföldi jelenlét az ország piacán. A kormány különféle támogatásokkal igyekszik ösztönözni a hazai termelőket - például azzal, hogy melegházakban kezdjék meg ismét a zöldségek termelését -, de mindehhez munkaerő és megfelelő anyagi háttér szükséges, amivel a korábban tönkrement vállalkozások nem rendelkeznek. Amíg nem alakul ki ismét a román mezőgazdaság és élelmiszeripar, addig a külföldi kereskedőkre és vállalatokra egy óriási lehetőség és piac vár.